Sok tilosban járó férj és feleség álma válik ezzel valóra.

Tényleg bevezeti a Facebook az idei év legnagyobb durranását: az olvasás után eltűnő üzeneteket. Az eltűnéses mód (vanish mód) lényege, hogy miután a beszélgetőpartner olvasta az üzentet, és kilép a beszélgetésből (átmegy egy másik ismerős üzenetét elolvasni, vagy bezárja a Messengert) a már olvasott üzenetek megsemmisülnek.

A vanish módot november 16-tól aktiválja a Facebook egyelőre a Messenger és az Instagram felületén, ezzel sokak álmát váltva valóra. Az eltűnéses módnak azért vannak szabályai is: csak ismerősök között működik és minden, a beszélgetésben résztvevő félnek hozzá kell járulnia, így ha csak az egyik fél szeretné az önmegsemmisítő üzeneteket, a másik nem, akkor nem aktiválható. Ha vanish módban valaki képernyőképet készít a beszélgetésről, akkor az app értesíti a beszélgetőpartnereket. A már meglévő funkciók egyébként nem változnak, így gifeket, emojikat, linkeket ugyanúgy lehet küldeni, mint a módosítás előtt.

Aktiválni és deaktiválni a vanish módot a chatfelület felfelé pöccintésével lehet, és első alkalommal a rendszer elmagyarázza az eltűnéses mód használatát.

Most még úgy hangzik, mintha valami sci-fi forgatókönyvéből vettük volna a gondolatot, de a tervek szerint hamarosan tényleg valóra válik a „földön túli” mobilhálózat.

Mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából – idézi a finn telekommunikációs vállalat bejelentését az MTI-re hivatkozva a 24.hu.

Mint írják, az első űrbéli vezeték nélküli szélessávú kommunikációs rendszer 2022 végére épül ki a Hold felszínén, és szakemberek sem kellenek hozzá – a rendszer önmagát konfigurálja majd. Tehát ha minden jól megy, gond nélkül használhatják majd azok az űrhajósok, akiket a NASA küld majd oda (2024-ig szeretnének újra embert küldeni a Holdra, és ott hosszútávon is be akarnak rendezkedni).

A Nokia először egy 4G/LTE hálózatot épít ki, amelyet idővel 5G-re fognak cserélni. Ez nemcsak abban segít majd, hogy az űrhajósok egyszerűbben elérjék egymást, hanem az adattovábbításnál is, na meg a különböző eszközök, például a holdjárók távirányításában is hasznos lehet.

Forrás: 24.hu

A Földönkívüli élet talán közelebb van, mint gondoltuk.

A Földön kívüli életet azóta keressük, hogy erre egyáltalán lehetőségünk nyílt. A 21. században rendszeresek a hírek olyan, több fényévre lévő bolygókról, ahol akár élet is lehet. Na de itt a szomszédságunkban? Most úgy tűnik, egy új kutatás biológiai eredetű molekulát találhatott a Vénusz felszínén.

A nagy port kavart bejelentés egy ritka molekulát, foszfin talált a Vénusz körül lebegő gázfelhőben. Ez az anyag kétféle képpen is létrejöhet: a Földön iparilag állítjuk elő, illetve léteznek oxigénszegény környezetben élő mikrobák, amik termelik.

Na de hogy élhetnének mikrobák a Vénuszon? A most kimutatott foszfint nem a perzselően forró felszínen, hanem a bolygó nagy magasságba nyúló felhőiben találták, ahol a klíma szinte kellemes: 30 fok körüli a hőmérséklet. Az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy a Vénusz felhői extrém módon savasak, 90%-ban kénsavból állnak, ami még egy mikroba számára is komoly kihívás az életben maradásra.

A kutatók mégis kizárták a vegyület nem biológiai eredetét a felhőkben:

„A foszfinra és a kőzetbolygók légkörére vonatkozó jelenlegi kémiai ismereteink alapján a Vénuszon kizárhatjuk a vegyület nem biológiai eredetét. Az élet Vénusz légkörében való jelenlétének igazolása valódi áttörést hozna az asztrobiológiában. Emiatt alapvetően fontos ennek a kutatásnak a továbbvitele mind elméleti, mind megfigyelési úton, hogy kizárhassuk annak lehetőségét, hogy kőzetbolygókon a földitől eltérő módokon is keletkezhet foszfin” – idézi Leonardo Testi-t, az ESO csillagászát a csillagaszat.hu.

Ha megértjük, hogy hogyan jöhet létre ez az anyag a szomszédságunkban, az óriási előrelépés lenne az űrkutatásban, hiszen vagy életet találnánk itt a szomszédságunkban, vagy pedig a foszfin keletkezését érintő ismereteink fejlődnének egy nagyon fontos lehetséges módszerrel.

Az űrlift gondolata régóta foglalkoztatja a tudósokat, de most megszületett az első olyan terv, ami akár működhet is.

Kevés bizarrabb ötlet van ma az űrkutatásban az űrliftnél: egy cső, ami összekötné a Holdat a Földdel. Az űrlift gondolatával évek óta kísérleteznek, ám most először tűnik úgy, hogy az űrliftet akár meg is lehetne valósítani. A Columbia Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói ugyanis úgy képzelik, hogy az űrlift, ami gyakorlatilag egy cső, egy „autópálya”, nem a Föld felszínéig vezetne, hanem a Föld körüli, úgynevezett geostacionárius pályáig. Ez azt jelentené, hogy nem kell attól tartani, a Föld forgási sebessége eltépi a kábelt, hiszen az nem érne a Földhöz.

Egy ilyen megoldás mégis sokat számítana, hiszen ma az űrkutatás legdrágább része a Föld vonzáskörzetének elhagyása, a kijutás a világűrbe, ám mivel ennek az űrliftnek az „ajtaja” még „idebent” lenne, a Föld vonzáskörzetét már a csövön belül hagyná el az űrhajó. Bár ezt egyelőre elképzelni is nehéz (az én fejemben egy végtelenül hosszú és instabil szívószál képe jelent meg a hírt hallva) ám az egyetem kutatói azt mondják: az űrlift a jelenleg ismert és hozzáférhető anyagokból megépíthető lenne. Ez pedig sokkal egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tenné nem csak a Hold kutatását, de hosszú távon az űrkutatást úgy egészében is.

Ezt az apró, de sokunknak fontos funkciót mostantól külön kell beállítani, magától nem végzi el az alkalmazás.

Sokan szeretjük a Google Fotók alkalmazást, mert ingyen tudunk vele korlátlan mennyiségben felhőben tárolni fotókat és videókat, sőt, az üzenetküldő alkalmazások külön mappáiba kerülő képeket is automatikusan elmentette – eddig.

Most viszont ez megváltozik: a beállításokban külön tudod módosítani, hogy az Instagram, a Facebook vagy a WhatsApp használata során üzenetben kapott képek ne csak az adott alkalmazásnál kerüljenek egy, az adott app által létrehozott mappába, hanem továbbra is szinkronizálva legyenek a felhővel.

Azt persze tudjuk, hogy az alkalmazások többsége egyébként sem törli a képeket, legfeljebb mi magunk törölhetjük, ha már nincs rá szükségünk, vagy bármi más okból, de azért érdemes lehet belépni a Google Fotóknál a beállításokba, és elvégezni ezt a pár másodperces műveletet.

Ha mégsem tennéd meg, azt jó, ha tudod, hogy a korábban ezekből a mappákból a felhőbe került képeket nem érinti ez a változás, azok ottmaradnak a Google Fotókban (hacsak nem törlöd őket).

Forrás: Index.hu

Talán így még te sem láttad fővárosunkat.

Még március 18-án készítette Budapestről az alábbi felvételt a Nemzetközi Űrállomás legénységének egyik tagja, de csak néhány napja láttuk a képet az infostart.hu –n.

Az éjszakai fotón láthatod a Duna által kettészelt fővárost, a hidakat, és persze azt is, hogy a pesti rész sokkal nagyobb területen „nyújtózik el”, mint a budai oldal. Jobban is ki van világítva, szóval a felvétel alapján mi azt mondanánk, valószínűleg sokkal többen laknak itt, mint Budán.

A kép Nikon D5 géppel és 200 milliméteres lencsével készült, később persze vágták és szerkesztették, de így is lenyűgöző. Nem is csodáljuk, hogy a nap fotója lett a NASA Earth Observatorynál.

A jövő tényleg elérkezett.

Mostantól nem igazán lehet egy igazoltatásnál előhúzni az „otthon felejtettem” kártyát – már ha egyáltalán létezett ilyen. Ettől a héttől ugyanis a magyar rendőrök a legmodernebb technikával, arcképfelismerő szoftverrel is megállapíthatják a személyazonosságunkat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha valaki megtagadja személyazonosságának igazolását, a rendőrség feltartóztathatja és fényképfelvételt készíthetnek róla. A felvételt egy arcképelemző rendszeren keresztül futtatva, automatikusan összehasonlítják a személyiadat- és lakcím nyilvántartásban szereplő adatokkal (például a személyi készítésekor készült képpel), majd az eredmények alapján, az erre a célra szolgáló eszköz segítségével a nyilvántartásból lekérhetik a személyazonosító adatokat és fényképeket az igazoltatott azonosításához.

A rendőr tehát lő egy képet a delikvensről, majd a rendszer végigfuttatja az adatbázison a képet és megtalálja az illetőt – ha készült róla valaha bármilyen fotó a magyar hatóságok számára. Ne dörzsöld a tenyered, hogy sosem volt még dolgod a rendőrséggel, így képük sincs rólad. A rendszer a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, idegenrendészeti nyilvántartás, menekültügyi nyilvántartás, útiokmány-nyilvántartás fényképeit kapcsolja össze, minden magyar ember kap egy betűkből és számokból álló kódot, és amikor a rendőr a helyszínen készült képet beküldi a rendszernek, akkor ebből a teljes adatbázisból fogja megkapni a személyazonosító adatokat és képeket.

Ráadásul mostantól a hatósági igazolványok kiállításánál és az elektronikus ügyintézésnél is használják ezt a módszert, így már nem két, egymástól független elemző nézi át a képeket, hogy megállapítsák az egyezést, hanem a rendszer egyedül dönt – így a korábbi 8 nap helyett azonnal megvan az eredmény.

Azt mondják, a módszer jelentősen felgyorsíthatja a folyamatot.

Ha azt mondjuk, zenei tehetségkutatás, valószínűleg neked is az X-faktor és az ahhoz hasonló tévéshow-k ugranak be először. Az interneten viszont már sokkal gyorsabban is felfedezhetnek valakit, hetek helyett akár néhány nap alatt is – írja a Szeretlek Magyarország.

A Snafu Records nevű új lemezkiadó ugyanis mesterséges intelligencia révén keresi a jövő világsztárjait: egy algoritmus segítségével hetente átnézik a Spotifyra, a YouTube-ra, a Soundcloudra és a TikTokra feltöltött zenéket (akár 150 ezer új produkciót).

„A kiszűrt felvételekhez pontszámot rendel az algoritmus, majd a teljes merítést nagyjából 15-20 potenciális világsztár-jelöltre szűkíti a szoftver. A mesterséges intelligencia a zenén kívül figyeli a dalokhoz kapcsolódó közösségi média aktivitást is, azaz nézi a tweeteket, blogposztokat és a nyilvános lejátszási listákat is. Az értékelés végén kiválasztott előadókat végül a vállalat szakemberei véleményezik” – írja a Szeretlek Magyarország.

Hogy mi az, amit a mesterséges intelligencia etalonként, vagyis valamiféle viszonyítási alapként használ? A Spotify-on legnépszerűbb kétszáz dal. Ezekhez hasonló, de mégis az újdonság erejével ható számokat keresnek. Azt egyelőre nehéz megjósolni, mennyire lesz sikeres ez a vállalkozás, mindenesetre a kiadó illetékesei azt állítják, hogy az eddiginél sokkal gyorsabb: 4-6 hét helyett akár napok alatt felfedezhetik a jövő nagy sztárjait. Ez aztán nem smafu!

Forrás: Szeretlekmagyarorszag.hu

A magyar-amerikai fejlesztés több szempontból is a jövő közlekedési eszköze lehet.

Már biztosan te is láttál olyan filmeket, ahol természetes dolognak számít a repülő autó vagy taxi – gondolj csak az Ötödik elem című mozira –, a valóságban viszont még várat magára az ilyesmi. Könnyen lehet viszont, hogy már nem túl sokáig, ugyanis egy ideje már kísérleteznek olyan drónokkal, melyek képesek lehetnek embereket is szállítani.

A Skai nevű személyszállító drón is ilyen – a magyar-amerikai fejlesztésű járművet január 22-én mutatták be, és bizony érdemes lehet jól megnézni, mert ahogy a 24.hu írja, a jövő közlekedésének egyik alappillérévé válhat. Nemcsak azért, mert önvezető lehet, hanem azért is, mert elég környezetbarátra tervezik: hidrogéncellás motorjainak köszönhetően csak vízpárát juttat vissza a környezetbe.

A hidrogénmeghajtásért felelős Alaka’i nevű cég és a Jakabszállási repülőtér szomszédságában székelő Genevation Aircraft Kft közös projektjéből születő drón 500 kiló szállítására lesz képes, négy órán keresztül, pilótával vagy akár anélkül.

A próbakörökre még várni kell, mert hogy ez a jármű még nem tud felszállni, de a meghajtáshoz és az építéshez szükséges technológia már rendelkezésre áll. A repülni is tudó prototípus a tervek szerint 2023-ra készül el, és a két vállalat illetékeseinek célja, hogy nagy mennyiségben sorozatgyártható legyen – ezzel nem a repülőgépekhez és helikopterekhez, hanem az autókhoz téve hasonlóvá ezt az egyébként elég futurisztikus kinézetű találmányt.

Forrás: 24.hu

A Lancasteri Egyetem kutatóinak sikerült abszolút nulla fok közeli hőmérsékletre hűteni néhány legóelemet, az eredmény pedig sokakat meglepett.

Egy legófigurát és négy egymásra helyezett legókockát hűtöttek le az abszolút nulla fok közvetlen közelébe a kutatók a Lancasteri Egyetem rekorder dilúciós (hígító) hűtőberendezésével (ez a világ leghatékonyabb ilyen berendezése), írja a Science Daily-re hivatkozva az Index.

Még mielőtt bezárnád ezt a cikket, mondván, hogy na, az ilyen sületlenkedésért is komoly fizetést vesznek fel emberek, azt hadd tegyük gyorsan hozzá, hogy a kísérlet nem volt sem öncélú, sem pedig hiábavaló: kiderült ugyanis, hogy az egymásba illeszkedő legókockák remek hőszigetelők abban a nagy hidegben.

Ez pedig számos lehetőséget vet fel a jövőre nézve. Például, ha a további tesztek során megerősítik, hogy az akrilnitril-butadién-sztirol, amiből a Lego készül, tényleg brutál jó hőszigetelő, lehet arra mód, hogy helyettesíthesse a jelenleg használt tömör anyagokat a jövő tudományos eszközeinek hőszigetelésénél – mint például a már említett dilúciós hűtők –, ezáltal pedig elég jelentős költségcsökkentést lehetne elérni.

Forrás: Index.hu