Jövőre átadják a felújított Operát, és úgy tűnik, megéri türelmesnek lennünk!
Gigantikus felújítás zajlik már egy éve a Magyar Állami Operaházban. Az Ybl Miklós tervezte gyönyörű épületet teljesen „kibelezték” és történetének legnagyobb felújítását hajtják rajta vége. A felújítás után már semmi nem lesz a régi, vagyis pont, hogy a régi lesz, hiszen a felújítással Ybl eredeti tervei szerint rekonstruáljál az épületet.
A munkálatok tartalmazzák a színpadgépezet cseréjét, a színpad megújítását, a nézőtéri akusztika és kényelem javítását, valamint a zenekari árok bővítését is. Szintén sor kerül a strangok cseréjére, a rengeteg feleslegessé vált helyiség új funkciót kap, és a történelmi díszítések helyrehozatala is megtörténik – szólt két éve a hivatalos bejelentés. És hogy mára mi lett mindebből? A rekonstrukció tervezője, Zoboki Gábor építész hosszan mesélt az indexnek a munkálatokról.
Először is tudnunk kell, hogy az Operaház a magyar építészet remekműve, Ybl Miklós egyik utolsó kiemelkedő alkotása, ráadásul alig van operaház Európában, amelyik eredeti formájában, átépítés nélkül fennmaradt volna, hiszen a második világháborúban leégtek vagy lebombázták őket. Az elmúlt közel másfél évszázadban a felújítások, átalakítások (például a nézőtér korábbi bővítése, vagy a zenekari árok szűkítése) sokat rontottak az akusztikán, ráadásul az épület eredeti pompája is sérült az idők során, például az eredeti arany csillogású olajzöld előfüggönyt is eltüntették, mint mindent, ami az arisztokráciára emlékeztetett a háború után. Az Operán utoljára 30 éve hajtottak végre nagyobb rekonstrukciót, ám akkor is elavult módszerekkel, a szocialista szemléletet tükrözve. Most a technikai korszerűsítés mellett az eredeti pompa helyreállítása is megtörténik.
Bár meglepő, de a csillár helye is megváltozik. No nem fúrják át máshova, de a megszokottnál négy méterrel lejjebb engedik, az eredeti helyére, hiszen így tudja méltó módon megvilágítani a fölötte található Lotz-freskót, „A zene apoteózisa”-t. A korábbi felújítások során a páholyokon is sokat rontottak, az akusztikának pedig megártottak az extra függönyök, és amikor 1912 nyarán a zenekari árok rovására további sorokat tettek az első sor elé, így megnövelve az ülőhelyek számát a földszinten. Azáltal, hogy a zenekari árok több mint két méterrel becsúszott a színpad alá, felborult a zenekari és színpadi hangzás aránya. Ráadásul, míg korábban a zenekari árok össze volt kötve a nézőtér alatti nyomótérrel, ez is megszűnt. Miután újra összekötik ezeket a tereket a zenekari árokkal, a talpunk alól szólalhat majd meg az orgona és a kórus hangja. A leglátványosabb változás viszont a nézőtéren lesz. A felújítás után nem választja ketté folyosó a széksorokat, így igen értékes helyekkel bővül a nézőtér. Erre a folyosóra egykor tűzvédelmi okokból volt szükség, ám mára gyakorlatilag feleslegessé vált.
Olyan terekből is jócskán van, amikre a technika fejlődésének hála ma már nincs szükség. Ami régen egy egész szobányi gépezet volt, az ma már egy egyszerű applikációval irányítható. Az Eiffel Műhelyház megnyitásával kiköltöznek az Operaházból a festőművészek, szobrászok, lakatosok, valamint férfi és női varroda, kalapos, parókás, cipész, ötvös és a díszletkárpitos műhely is, ami újabb tereket szabadít fel. Ezek helyére irodák és öltözők kerülnek, de további próbatermek és gyakorló színpad is létesül.
Az Operaház megnyitásának várható időpontja 2019. január, amikor is ugyanabba a házba léphetnek be a látogatók, amely 1884-ben, a megnyitón várta a látogatókat, köztük őfelsége Ferenc József császárt.
