Milyen lett volna az élet matek, biológia vagy énekóra nélkül? Használunk még bármit is ezekből az információkból?
Nem tudom, önök hogy vannak vele, de nekem a gyermekkor ködébe vesznek a környezetismeret tankönyvek a tölgyfa levelével és még ki tudja mivel együtt. Ugyanígy a klasszikus magyar irodalom remekei, az órákig magolt kémiai képletek, és szinte minden az életem 12 közoktatásban töltött évéből. És mindez valószínűleg azért történhetett meg, mert miután letette az ember a tollat a ZH után, soha többet még csak nem is gondolt ezekre a dolgokra.
Nagyon hasonló eszmefuttatással jutottak most el a finnek egy forradalminak számító ötletig: mi lenne, ha nem ebben a klasszikus tantárgy-struktúrában próbálnák meg átadni a néha idejétmúlt tudást? Az már évek óta komoly vitákat szül a jóléti társadalmakban, hogy van-e értelme még a kézírás elsajátításával vesztegetni a gyerekek idejét, amikor ebben a digitális világban már nem is írunk kézzel, de a finn javaslat nem csak ezt az egy tantárgyat ítélné feleslegesnek.
fotó:i.huffpost.com
Az Independent szerint a mindent átfogó oktatási reform keretében teljes egészében elhagynák a tantárgyakat, helyette áttérnének a témaalapú oktatásra. Mindezt azért, hogy az oktatási rendszer több olyan képességet adjon a diákoknak, amit majd a hétköznapjaik során, a munkaerőpiacon is fel tudnak használni. Helsinkiben a középiskolásoknak már most sincsenek klasszikus történelem vagy földrajz óráik, hanem konkrét témákra épülő kurzusokat kell elvégezniük, mint például a turisztikai-üzleti óra, ahol matematikát, nyelveket, írást és kommunikációs készségeket tanulnak, vagy az Európai Unióval foglalkozó óra, ami egyesíti a történelmet, a földrajzot, a közgazdaságtant és az idegen nyelveket. A tervezet szerint – aminek a konkrét részletei még nincsenek kidolgozva – ezt a rendszert vezetnék be a fiatalabb osztályokban is.
Hogy mi szükség lehet ilyen szokatlan változtatásra a világ egyik legjobb oktatási rendszerében, arra a technológiai fejlődés ad választ. Hiszen a diákoknak már teljesen más képességekre van szüksége, mint a 20. század elején, amikor a ma használatos oktatási módszer alapja kialakult. A tantárgyak drasztikus átszervezése mellett az oktatás formája is változik majd a tervek szerint: az eddiginél nagyobb szerepet kapna a kisebb csoportos közös munka a tanár beszél – diák jegyzetel modell helyett. Vajon az Unió köré tematizál interaktív óra diákjai fognak emlékezni az egyes országok bauxit-termelésére?