Görögország meghajol az EU akarata előtt: nem erőlteti tovább az adósság elengedését.
Görögország 2010 óta két mentőcsomag révén 240 milliárd eurós támogatásban részesült a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság által összeállított hitelkeretből. Ezért cserébe viszont súlyos megszorításokat és reformokat kellett (kell) végrehajtania. Az új szélsőbalos görög kormány azonban pont azzal került hatalomra, hogy a megszorítások végét ígérte a választóknak, és persze az Uniós hitelek felülvizsgálatát. Ezen megy a vita és az egyezkedés hetek óta, hiszen ez nyilvánvalóan nem járható út. Az adósság elengedése precedenst teremtene a többi országnak – például a szintén mentőcsomagra szorult Írországnak.
Ráadásul, hiába a hazafias felszólalások, Athénnak mindenéppen külső segítségre van szüksége, mert a piacról képtelen finanszírozni magát, így a görög kormány keze meg van kötve. A legújabb, hétfői nyilatkozatában már a pénzügyminiszter, Yanis Varoufakis sem az adósság elengedéséről beszélt, helyett inkább az adósság átütemezésének „okos” megoldásában gondolkodnak, illetve egy nagyszabású beruházási programban. Például azt vetette fel, hogy az ország hiteleinek egy részét át lehetne alakítani kötvényekké, amelyek törlesztési ütemezése a hazai össztermék (GDP) alakulásától függne. Így, hogy a törlesztés nem fix összeg szerint történne, a hitelezők érdeke is az lenne, hogy a görög gazdaság ismét növekedésnek induljon. Legalábbis ezzel érvelt a pénzügyminiszter.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e szükség egy harmadik csomagra, Varoufakis úgy nyilatkozott, hogy Görögországnak nem még több pénzre, hanem beruházásokon alapuló gazdasági növekedésre van szüksége, ezért a kormány június végéig egy “növekedési paktumot” akar kidolgozni, amely a magánszférából érkező beruházásokra épít. Ez azért is tűnik időszerű és utolsó pillanatos megoldásnak is egyben, mert a második hitelprogram meghosszabbítása, amit múlt héten hagytak jóvá az euróövezeti pénzügyminiszterek, pont eddig, idén június végéig tart.
