Együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Duna Bizottság és az Európai Bizottság Közlekedéspolitikai és Szállítási Főigazgatósága a dunai hajózás feltételeinek javítása és fejlesztése érdekében.
Ezzel a két szervezet kinyilvánította: közösen lép fel a Dunai hajóközlekedés feltételeinek javításáért. A dokumentum aláírásakor Joao Aguiar Machado, az Európai Bizottság Közlekedéspolitikai és Szállítási Főigazgatósának vezérigazgatója kifejezte reményeit azzal kapcsolatban, hogy az együttműködés megteremti azokat a kereteket, amelyek szükségesek a két szervezet hatékony közös munkájához, és hogy nemcsak a belvízi hajózási ágazat számára lesz hasznos a megállapodás.
Ráadásul, amint az MTI is kiemeli, a dunai hajózás feltételeinek javítása mára az egész unió, nemcsak a Duna menti országok ügye. Ezt jelzi az is, hogy az unió ebben a hónapban döntött egy 1,3 milliárd eurós (mintegy 400 milliárd forintos) projektről a belvízi hajózás fejlesztésére.
És hogy ez miért ilyen fontos az Uniónak?
Mert a Duna a Volga után a második leghosszabb folyam Európában: 2850 kilométert tesz meg a forrástól a Fekete-tengerig. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút, a németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta része annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. Plusz érdekesség, hogy a Duna a világ „legnemzetközibb” folyója: 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint.
