Néhány hete, egy netflixes sorozat hatására kezdtem el a rendszerezést, és nemcsak hogy nem bántam meg, hanem valósággal függő lettem – leírom nektek pár mondatban, hogy mi a legjobb benne.
Azt hiszem, mindig is picit rendmániás voltam. Na jó, nem is picit, hiszen a gyerekruhákat is szabályosan behajtogatom a fiókba, a konyhában is mindig mindent a helyére teszek vissza (igen, még egy jó kis kapkodós főzés közben is), sőt, még a kutya játékait egy szépen egymás mellé pakolom egy erre kijelölt dobozba.
Maga a rendszerezés, mint fogalom viszont nem szerepelt az általam tudatosan használt kifejezések közt, egészen addig, míg a közelmúltban rá nem szabadultam a Netflixre, ahol a The Home Edit: Rendrakás rendesen című műsor is szembe jött velem. Ez pedig már az első rész után egyet jelentett a bennem élő rendmániás leányzó szemeinek felcsillanásával, és egy új korszak kezdetével a háztartásunkban.
Hogy ki miért akar rendszerezni, és mik a céljai, az szerintem mindenkinél egyéni dolog. Most csak azokat a dolgokat szeretném veletek megosztani, amik szerintem a legjobbak – vagyis, amik miatt én úgy érzem, hogy máris profitáltam abból, hogy néhány hete hobbiból itthon „rendszerezgetek”.
Az első, amit talán már sejthettek is a fentiekből kiindulva: végre kiélhetem a rendmániámat, amiből adódóan még kiegyensúlyozottabb és boldogabb vagyok. És ez az egész családomnak bejön. Egyedül szegény kutya nem érti, miért rámolok ki egy egész szekrényt, hogy aztán különböző tárolódobozokba rakosgatva visszapakoljam annak teljes tartamát, de mindenki más nagyon elégedett. Főleg a Párom, aki végre átlátja, hogy a gardróbban az ő részén melyik polcon mi van.
A második dolog, hogy sokkal inkább tudatában vagyok annak, miből mennyi van. Mert hogy átlátszó tárolókba pakolok, így minden holmink jobban szem előtt van, a zokniktól a kábeleken át a babig. Így kevesebbet vásárolunk, és kevesebb dolog is megy veszendőbe. Megtanuljuk inkább azt használni, amink van. Amit viszont nem használunk, de úgy látjuk, valaki még örülne neki, azt felajánljuk jótékony célra, illetve kitesszük a rászorulóknak. A legkisebb is számít – most, Karácsony környékén meg aztán főleg.
A harmadik pedig – egy lépéssel már továbbhaladva –, hogy nagyon élvezem, amikor másoknak is tudok egy-két hasznos tanáccsal segíteni, ezáltal úgy érzem, ők is jobban ki tudják használni az otthonuk adta lehetőségeket, és hosszú távon elégedettebbé válhatnak.
Nem beszélve a bolygónkról, hiszen minél inkább a rendelkezésünkre álló holmikat és erőforrásokat hasznosítjuk (ahelyett, hogy mindig új dolgokat akarnánk venni és használni), annál jobban tudunk vigyázni a Földre. És bizony, ehhez az is hozzájárul, mennyire vagy tisztában az otthoni készleteiddel, ergo mennyire tanulsz meg ügyesen rendszerezni. De a dolog tanulható, és tényleg csak egy kis logika és ügyesség kell hozzá, szóval szerintem némi próbálkozás és gyorsan belejössz. Hajrá!