Az interaktív olvasás teljesen új szintjére lépett az angol író, Iain Pears. Legújabb, szeptember 3-án megjelenő regényéhez applikációt is fejlesztettek, hogy a történet érthetőbb, befogadhatóbb, és 21. századibb legyen.
Az interaktív könyvek már az én gyerekkoromban (majdnem 20 éve) is léteztek, igaz, még elég kezdetleges formában. Az első (és egyetlen) ilyen könyvem egy Piroska és a farkas szerű történet volt egy erdőben bolyongó lányról. Az interaktivitását pedig az adta, hogy egy-egy kisebb fejezet után mindig ott állt a választás (azaz nem lineáris olvasatú, hanem elágazó narratívára épülő történet volt): ha továbbmennél az erőbe, lapozz a 22. oldalra. Ha kíváncsi vagy, mi van a házban, lapozz a 33-ra. A válaszoktól függően volt 4-5 alternatív történetünk, amit határtalanul élveztem az akkor 8 éves fejemmel. (Na, jó, ha megtalálnám, most is élvezném.)
Az interaktív olvasás következő fokát aztán a digitális forradalom és a tabletek hozták el. Például ilyen interaktív mesekönyvet hozott ki a MOME TechLab, méghozzá Arany László jól ismert Kiskakas gyémánt félkrajcárából. Itt nem a történet alakíthatósága jelenti az interaktivitást, hanem a zene és mozgó képi illusztráció. A történetet nemcsak meghallgathatjuk, de a figurák megérintésével az egyes oldalakon sok rejtett érdekességet fedezhetünk fel: a madár érintésre csicsereg, a kerekes kútból felhúzhatjuk a vödröt és kiönthetjük belőle a vizet, a gazdasszonyt elringathatjuk a hintaszékben, ahhoz pedig, hogy a kiskakas begye felszívja a vizet, szintén az érintésen keresztül vezet az út. Így valahogy: https://www.youtube.com/watch?v=IxgKA4Sgqhg.
Az ultimate interaktivitást viszont Iain Pears legújabb, Arcadia című könyve valósítja meg. Az író ugyanis külön applikációt fejlesztett könyvéhez, hogy a nehezen fogyasztható történet könnyebben értelmezhető legyen! Pears eddig is több szálon futó, összetett cselekményű regényeket írt, a szeptember 3-án megjelenő Arcadia viszont minden eddigit túlszárnyal bonyolultságában. Mivel Pearst már jó ideje érdeklik a digitális narratívában rejlő lehetőségek, ezért az egyszerűbb történet helyett inkább egy új eszközt ad az olvasók kezébe: egy app-ot:
fotó: youtube screenshot
Kicsit hasonló a megoldás, mint a cikk elején említett gyerekkori könyvnél. Itt is mi választhatjuk meg, hogy merre, kinek a nézőpontjából haladjon tovább a történet (e-book esetében ez minden eddiginél egyszerűbb), viszont itt a végkifejlet egy és ugyanaz, bárkinek a szemszögén át haladjunk is. Kicsit a Prezi bejárható vásznára emlékeztet. Az alkalmazás viszont segít strukturálni a könyvet: különböző szereplők, helyszínek és történések szerint is olvashatjuk ugyanazt a történetet (ezeket a választási lehetőségeket jelölik az áttekintő ágrajzon a pöttyök), így ami nem világos elsőre, az a többi szereplő nézőpontjából kitisztul. Így a szerző reményei szerint a minden eddiginél bonyolultabb cselekmény ellenére is egy eddigieknél könnyebben befogadható olvasmányélmény az eredmény. Mi elég kíváncsiak lettünk.
