Ha neked már a génmódosítás is meredeken hangzik, most kapaszkodj meg.
Vidáman kapirgáló csirkék, legelő bocik, felfelé úszó pisztrángok a folyóban. Gyermekkorunkban ilyen képekhez kötöttük az állattartást, és teljesen természetes volt, hogy ezeket az állatokat megesszük. Aztán előbb-utóbb mindenki szembesült az ipari állattenyésztés rémségeivel, és sokszor komolyan elgondolkozik rajta, hogy megér-e ennyit egy kacsacomb. Ezen a ponton sokunknak eszébe jutott, hogy bárcsak a hús nőne magától, csontok, inak és szenvedés nélkül, és ilyen módon nem kerülne állatok életébe a vasárnapi rántott hús.
Nos, pontosan így volt ezzel Sandhya Sririam őssejtbiológus is, aki négy éve egy vietnami rákfarmon járt, és itt határozta el, hogy kifejleszti a laboratóriumban növő színhúst. És úgy tűnik, nagyon közel jár, hogy megvalósítsa a tervét: mára sikerült őssejtekből rákhús-szerű szövetet növeszteni. A gyártást jövőre tervezik megkezdeni, és ha nem ütközik nagy ellenállásba a fogyasztók részéről, akkor a laboratóriumi körülmények között, őssejtekből előállított hús alapjaiban változtathatja meg táplálkozásunkat a következő évtizedekben.
A „bűntelen hús” azonban még rengeteg kérdést vet fel. Támogatói szerint véget vethetünk az állatok szenvedésének, hiszen a mesterségesen előállított húshoz elég egy őssejt mintavétel, ráadásul környezetvédelmi szempontból is kevésbé káros a hagyományos állattenyésztésnél. A másik oldalon viszont egyelőre semmilyen tanulmány nincs az egészségre gyakorolt hatásáról, a laborban tenyésztett hús nem tartalmazza azokat a hasznos baktériumokat, amik segítenek megelőzni egy ételmérgezést, és amit a metánkibocsátáson megspórolunk, az a levegőbe kerül szén-dioxid formájába.
Európa és Amerika szigorú fogyasztóvédelmi előírásai miatt valószínűleg még jó pár évig nem találkozunk a termékkel a boltok polcain, de Ázsiában talán már 1-2 éven belül kaptahó lesz a laborban nőtt rákhús.
