A Buda-Cash Brókerház és a Hungária Értékpapír Zrt. bedőlése után a múlt héten a Quaestor-csoportnál is borult a bili.
Akinek bármiféle befektetése is van, az csak úgy kapkodhatja a fejét ezekben a napokban. A sokmilliárdos csalással lebukó brókercégek sorát a Buda-Cash Brókerház nyitotta február 24-én. Az ő működési engedélyüket a jegybank azonnali hatállyal felfüggesztette, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a pénzintézethez. Mivel az átfogó vizsgálat súlyos visszaélésekre utaló információkat talált, az MNB büntetőfeljelentést is tett. Biztonsági okokból zárolták az ügyfelek számláit, és azóta már a brókerház felszámolása is zajlik. A Buda-Cash ügyben mintegy 13 ezer befektető lehet érintett, azt azonban még nem lehet tudni, hogy mekkora a befektetői követelés, és azt sem, hogy a károsultak a teljes befektetésüket visszakaphatják-e. A Befektető-védelmi Alap (Beva) március 20-ig teszi közzé a Buda-Cash kártalanítására vonatkozó részletes tájékoztatást. Miközben a pánik első hullámain próbáltak eligazodni a befektetők (köztük a magánemberek mellett számos település önkormányzata is), március 8-án a Hungária Értékpapír Zrt. működését is felfüggesztették. Ők a gyanú szerint hamis pénztárbizonylattal csapolhatták meg az ügyfelek számláját.
Az elmúlt napokban a Buda-Cash Brókerház és a Hungária Értékpapír három-három vezetőjét tartóztatták le, de ha ez nem lenne elég, a Quaestor-csoportnál a jegybanki felügyelet az előző kettőnél is nagyobb csalássorozatot talált, valószínűleg több mint százmilliárd forint értékben. Ráadásul a Quaestor károsultjai nem számíthatnak a Bevára sem, a kibocsátói kockázatra ugyanis nem terjed ki a Befektető-védelmi Alap biztosítása. Ráadásul a Quaestor még csak nem is tagja az Alapnak, így akár még az is előfordulhat, hogy kártérítés nélkül maradnak az ügyfelek. Ehhez képest persze eltörpül, de szombaton azonnali hatállyal felmondta a szponzorációs szerződését az Audi a Győri ETO-val. Ugyanis az ETO is a Quaestor tulajdonosi körébe tartozik, és a kialakult helyzet rossz hatással van a klub hírnevére, ezáltal áttételesen Audi Hungariára is.
Most amellett, hogy honnan teremtenek elő hirtelen százmilliókat a kártalanításra a másik, talán még ennél is fontosabb kérdés, hogy hogyan fordulhat elő ilyesmi? A 2008-as válság után szigorodtak a pénzintézetek működésének feltételei, és mégis, most azóta nem látott káosz uralkodik a magyar befektetési szférában. Aminek az okait keresve egyelőre annyi derült ki: a Magyar Nemzeti Bank csak azt tudja, hogy mennyi pénze van egy kereskedelmi banknak nála, de azt nem, hogy az az egyes ügyfelek számláján milyen összegeket tart nyilván. A Keler (Központi Elszámolóház és Értéktár) pedig nem hatóság, a brókercégek és a bankok nem jelentenek neki, felelőssége csupán annyi, hogy egy adott kibocsátás után minden egyes pillanatban minden értékpapír meglegyen összpiaci szinten, hiánytalanul. Bár a Magyar Nemzeti Bank a mostani brókerbotrányok után jelentős pénzügyi szigorítást valósít meg, ez nem vigasz a most bedőlt intézetek ügyfeleinek.
Az pedig már csak külön pikantériája a dolognak, hogy a sokmilliárdos csalással lebukott brókercégek közül kettő, a Buda-Cash és a Quaestor is Superbrands díjat kapott 2014-ben: az előbbi Business Superbrand elismerést, az utóbbi pedig már másodszor lett a legjobb fogyasztói márka.
