Eddig ismeretlen Szabó Magda kisregény került elő
Írta:

Eddig ismeretlen Szabó Magda kisregény került elő

Valódi irodalmi szenzáció, ami azt is felülírja, amit eddig Szabó Magda munkásságáról tudtunk.

 

 

Aki ismeri és szereti Szabó Magdát és a könyveit, az mindenki jól tudja: az írónő költőként kezdte a pályafutását, az első megjelent kötete pedig a Bárány volt 1947-ben. Erre cáfol rá az a nemrégiben megtalált, eddig kiadatlan kisregény, amit az írónő 1944-ben írt, és ami Szabó Magda legkorábbi műve lehet. A Csigaház című kisregényt az örökösnél, Tasi Gézánál találta meg Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője. Jolsvai, mint a Szabó Magda-sorozat szerkesztője, szoros kapcsolatot ápol Tasi Gézával, aki nemcsak a hagyaték gondozója, hanem az írónő keresztfia is. Idén nyáron épp fényképeket kerestek a karácsonyra megjelenő Szabó Magda fotóalbumhoz, amikor észrevette a polcon azt a dossziét, amelyben a kisregényt találták „Csigaház, 1944, SZ.M.” felirattal. Az előkerült szöveg azért hatalmas meglepetés, mert mindenki úgy tudta, hogy Szabó Magda csak az ’50-es évektől írt prózai műveket. A kéziratból azonban egyértelműen kiderült, hogy már korábban is kísérletezett regényírással.

A kisregény valószínűleg a kényes történelmi helyzet miatt maradt a fiók mélyén: a cselekmény ugyanis 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez. Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját. Júlia felháborodása és kétségbeesése annál is nagyobb, mert ő azt hitte, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz. A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további “veszedelmes viszonyok” bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára…

A kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte – valószínűleg itt először – prózai formába. A műnek az is különleges érdekessége, hogy az írónő nem semmisítette meg, mint a többi írását, amit nem akart megjelentetni. Talán remélte, hogy halála után egyszer kiadják még legelső prózai művét.

  • 60 2018. november 26 Belföld 2018. november 26.

    Facebook Comments