Hungarikum lett az Egri bikavér és a Kodály-módszer.
Ha Hungarikumokról van szó, mindenki fel tudna sorolni vagy két tucatot. Nem is csoda, hiszen már 64 magyarságot jelölő érték érdemelte ki ezt a kitüntetést: a fröccs, a Halasi csipke, a kürtőskalács, a Piros arany, a Zsolnai porcelán és az Unicum mind-mind egyedi magyar termék. A törvény pedig azt is pontosan meghatározza, hogy mi lehet Hungaricum: e szerint a Hungarikum kifejezés megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Mint minden évben, idén is bővült új elemekkel a már meglévő lista. 2017-ben ezt a címet az Egri bikavér, a Kodály-módszer, a magyar pásztor- és vadászkutya fajták és a tiszai halászlé kapta meg.
A Hungarikumokkal ellentétben azt már kevesebben tudják, hogy van nekünk egy Magyar Értéktárunk is: ez a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a külhoni közösségek értéktárait összesítő gyűjtemény. Ebből a listából választja ki a Hungarikum Bizottság a legszűkebben értelmezett hungarikumokat, amelyek ennélfogva a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek. Az Értéktár tehát egyfajta jelölésként is felfogható. A már eddig is több száz fős lista (konkrétan 152) pedig idén tovább bővült. A Magyar Értéktárba került Kós Károly életműve, a gulyásleves, a Magyar Huszár, mint ősi fegyvernem, az aradi Szabadság-szobor és a Feszty-Körkép. Szintén elismerésre méltó értékké nyilvánították a nagybányai művésztelep és festőiskolát, a Csabai Kolbászfesztivált, Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életművét, és Torockó épített örökségét. Ez a legutóbbi egyévként az UNESCO világörökségi cím várományosa is, a magyar értékké nyilvánításával pedig egy lépéssel közelebb kerül ehhez a címhez is.
Te mit adnál még hozzá a listához?
