Bár internetadó egyelőre nem lesz, így is rengeteg változással kell megbarátkoznunk.
Hogy a legújabban napvilágra kerülttel kezdjük: fizetősek lettek az M0-ás és a Budapestre bevezető autópályák (M1-M7) eddig még ingyenes szakaszai, kivéve a Megyeri hidat és az odavezető utakat. Szintén a közlekedést érintő változás, hogy január elsejétől bevezették a megyei autópályamatricát 5000 forintért, így az eddigi éves, 40.000 forintba kerülő (vagy a heti, havi) matrica mellett mostantól dönthetünk úgy, hogycsak arra a megyére váltunk matricát, amelyiken ténylegesen át akarunk kelni. Ha tehát mondjuk Budapestről a Balatonra szeretnénk lejutni a nyaralónkhoz viszonylag rendszeresen, akkor elég a Pest, a Fejér, és mondjuk északi part esetén a Veszprém megyei matrica megvásárlásra, ami így 15.000 forintra jön ki egész évre. Nem kell hozzá matekzseninek lenni, hogy lássuk: ez a rendszer maximum 8 megyéig jelent kedvezmény, így tehát a sokat utazóknak még mindig jobb a régi, jól bevált országos negyvenezres. Ezen felül az e-útdíj is emelkedik, mintegy 5%-ot, a fuvarozóknak pedig mindezeken ezen kívül még az új, online árukövetési rendszerrel is meg kell barátkozniuk, amivel az utaztatásos áfacsalásokat reméli megelőzni a kormány. Valamint ismét változik a KRESZ és a vizsgáztatás is: új ábrákkal, több, mint 10.000 kérdéses tesztkönyvvel kell számolniuk a vizsgázóknak.
Ugyanakkor január elsejétől nőtt a minimálbér is: 105.000 forintra az alap, a diplomásoknak járó garantált bérminimum pedig 122.000 forintra, míg a versenyszférának 3-4%-os fizetésemelést javasol Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter. Varga azt is kiemelte, hogy az OECD országok közül nálunk nőtt legnagyobb mértékben a bruttó minimálbér 2010 és 2014 között (bár azt tegyük hozzá, hogy van is hova, és az nem derült ki, hogy még így is hány százalékkal vagyunk az átlag alatt). A szocpol is kibővül: július elsejétől már használt lakásra és már egy gyermek után is lehet támogatást igényelni. Az új évben emelkedik és változik a családi adókedvezmény: a legfontosabb, hogy a házastársak összesített személyi jövedelemadója mellett már a 7%-os egészségbiztosítási- és a 10%-os nyugdíjjárulékból is levonható lesz az adókedvezmény. Ugyanakkor szigorodnak a családi pótlék utalásának feltételei: az iskolai igazolatlan hiányzást eddig is 50 óráig tolerálta a rendszer, mostantól viszont – a kötelező óvoda bevezetésével – már az óvodáskorú gyermekekre is kiterjed ez a szabály: 5 igazolatlan nap után figyelmeztetés jár, 20 igazolatlan nap után viszont megvonják a családi pótlékot.
Hatályba lép az új közétkeztési rendelet is: ez szabályozza az iskolákban, illetve kórházakban felszolgálható ételtek elkészítését, tápanyagtartalmát, só-, cukor-, illetve sírtartalmát, illetve azt se felejtsük el, hogy ezekben az intézményekben már só és cukor sem lehet az asztalokon – bár az én időmben még ezek tették egyedül elviselhetővé a menzakosztot.
A nagy port kavart KDNP-s javaslat is megvalósulni látszik: 2015-ben bevezetik a vasárnapi zárvatartást az üzletekre, bevásárlóközpontokra. Március 15-től nem lehet dolgoztatni a kereskedelemben (mondjuk minden más iparágban továbbra is). Ide kapcsolódik, hogy a cafetéria juttatások felső határa évi 450.000 forintra csökken, a 200.000 forint feletti rész pedig csak SZÉP-kártyán keresztül utalható. (Feltételezem, a boltok rövidített nyitvatartása miatt amúgy sem tudnánk elkölteni többet, viszont az így megspórolt időben nyaralni fog a magyar.)
Több helyen változik az ÁFA is: 5%-ra csökken a szarvasmarha, a juh és a kecskehús ÁFÁ-ja, ez azonban nem a bolti árakat érinti, hanem a termelők által fizetett tételt. Bővül a termékdíj-köteles termékek köre is: mostantól ezt fizetni kell az „egyéb műanyag”, vegyipari termékek (tusfürdő, művirág) és az irodai papír után is.
Aki még bírja követni a rendszert, az kommentben megírhatja, hogy ez hány változás is összesen, vagy lehet kénytelenek leszünk összeállítani a saját 10.000 kérdéses tesztkötetünket az összes fent felsorolt mindenféléről.
