Egy genetikai eltérésen múlik, hogy ki melyik kezével ír.
Évtizedekkel ezelőtt rossz szokásként próbálták kinevelni a gyerekekből a balkezességet, ma pedig már teljesen a jobbkezességgel egyenrangúnak tekintjük, ám még mindig nem értjük teljesen a balkezességet. Egy angliai kutatóintézet viszont a világon most először azonosította be a balkezesség genetikai utasításait, aminek a segítségével kicsit jobban megérthetjük, min múlik pontosan, hogy kinek melyik az ügyesebb keze. A Biobank nevű projekt 400 ezer ember teljes genetikai térképét nézte át, akik közül 38 ezer balkezest találtak. A kutatásuk során 4 olyan DNS-területet fedeztek fel, ami befolyásolja a balkezességet, és ennél még érdekesebb, hogy ugyanezt a mutációt találták meg azoknál a csigáknál is, akik balra csavarodó spirálú házat hordanak a hátukon.
A balkezesek ráadásul nem is csak ebben az egy dologban különböznek a jobbkezes társaiktól. Azt találták, hogy náluk a beszéddel összefüggő agyi területek összeköttetései jobbak, a Parkinson-kór kockázata kicsit kisebb, a skizofréniára való hajlam viszont egy kicsit nagyobb, mint a jobbkezes társaiknál. A tudósok azt is hozzátették, hogy valószínűleg a balkezesség genetikai összetevőinek mindösszesen egy százaléka lehet a mosatni felfedezés, így mindenképpen további kutatásokra lesz szükség. A becslések szerint egyébként a balkezesség kialakulásakor 25%-ban játszanak szerepet a gének, a 75%-ban pedig a környezeti hatásokkal függ össze.
