Migráció, beteges bankrendszer, több új rebellis tagállam: lesz dolga idén is az EU vezetőinek.
Mozgalmasan indult 2016, gondoljunk csak David Cameron brit kormányfő látogatására, és a folytatás se lesz másmilyen. 3 pontban szedtük össze az előre látható legnagyobb csatákat.
Migráció és kelet-politika
Az elmúlt egy év másról sem szól, mint a beáramló menekültekről/migránsokról, a humanitáriánus aspektusokról, megoldás viszont nem úgy tűnik, hogy egyhamar lesz. Mostanra jutott el a probléma odáig, hogy még a nyitott, nyugati országok is besokalltak ekkora ismeretlen tömegtől, a határzár emelését pedig egyre többen tanulják el. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője már egyenesen a Schengen-övezet felbomlásával fenyeget, nem is teljesen alaptalanul. Az mindenesetre tény, hogy az eleinte szívesen látott embertömeget már sehol sem tűrik meg, még az eleinte szuperbarátságos Németország is szigorításokat lép meg.
A migránsok számának csökkentése ezért kiemelten fontos feladat lenne, ám megoldás nem igen van. Az egyetlen ötlet, a terhek egyenlő elosztása, azaz a „kvótarendszer” érthetően nem megy át az eddig szerencsésebb országok közvéleményén. A migrációs hullám megállítására vonatkozó további törekvés a közös határőrcsoportok létrehozása, amit úgy is beküldhetnének egy tagállamba, hogy az adott ország vezetése nem járult hozzá (ezt a görög partokon eluralkodott, ellenőrizetlen állapotok indokolnák). A dublini rendszer teljes átalakítása, a terrorellenes jogszabályok felülvizsgálata, Törökország meggyőzése, hogy tartsa vissza a menekülőket: mindegyik égető kérdés lenne.
Ingó brit EU-tagság
David Cameron nem véletlenül haknizza végig fél Európát: Akár már idén nyáron, de legkésőbb 2017-ben népszavazást akarnak kiírni a brit EU-tagságról. Ehhez pedig újra akarják tárgyalni Britannia EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A legfájóbb pont éppen egy minket is erősen érintő kérdés: az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása és a nekik járó juttatások csökkentése. Abban persze minden fél egyetért, hogy a szociális rendszeren belüli visszaéléseket ki kell iktatni, és hogy Nagy-Britannia Uniós tagsága fontos, a nagy és nehézkes Uniós gépezetet ismerve viszont itt sem számíthatunk gyors megoldásra.
Új bankszabályozás
A gazdasági válság utóhatásai még mindig nem múltak el nyom nélkül: hátra van még a bankunió átdolgozása. A bankunió egy uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer, ami az EU bankszektorát hivatott biztonságosan és megbízható állapotban megőrizni . A terv szerint a jövőben minden ország, amelyik bevezeti az eurót, automatikusan tagja lesz a bankuniónak, pont azért, hogy egy esetleges következő gazdasági bedőlés ne okozzon olyan káoszt, mint 2008-2009-ben. Ez eddig szép és jó, a konfliktusos pont az egységes betétbiztosítási rendszerrel érkezik el. Ez ugyanis azt jelentené, hogy például a németek (és mindannyian közösen) garantálják például a görögök megtakarításait. Ezt ugye nem is kell ragozni, mennyire nem szimpatikus elképzelés.
Az biztos, 2016 sem ígérkezik zökkenőmentesnek az Unió számára, viszont jó lenne összekapnia magát: a legutóbbi Eurostat-felmérés alapján megint elkezdett romlani a megítélése a lakosság körében.