Mármint nem csak robotok szállhatnak meg ott – egyelőre ez nem lenne piacképes elképzelés – de a személyzet tagjai szinte mind szuperintelligens humanoidok lesznek.
Japán eddig is a furcsa, futurisztikus ötleteiről volt ismert, és a legújabb sem okoz csalódást. Mivel azonban a szárnyaló fantázia arrafelé korszakalkotó technikai fejlettséggel párosul, idén nyáron megvalósul egy újabb geek csoda. Július 17-én nyílik ugyanis a világ első, 90%-ban robotok által működtetett hotele. Robotok lesznek a takarítók, a londinerek, de még a recepciós lány is, akik beszélnek japánul, kínaiul, koreaiul és angolul is, lepipálva ezzel az összes emberi társukat.
A két épületből álló komplexumnak idén csak az első felét adják át 72 szobával, ezt szeretnék jövőre a duplájára bővíteni. A „Henn na” Hotelben (szószerint: Különös Hotel) a robotokat a költségek csökkentése miatt alkalmazzák, ami a szobák baráti árán is visszaköszön: az egyágyas szoba 7000 jen (kb. 16 000 forint) lesz egy éjszakára, a kétágyasokért 20 000 forintot kérnek. Az üzemeltető ugyanakkor nem aggódik a nem túl magas árak miatt: a robotok energiatakarékosak, csakúgy mint a szálloda áramellátása, és persze nekik nem kell munkabért, egészségbizosítást és még ki tudja mit fizetni, ráadásul családi dráma se áll elő soha. A várakozás szerint harmadára lesznek csökkenthetők az üzemeltetési költségek a hagyományos működéshez képest. De a szálloda más szempontból is modern lesz: a szobákhoz nem adnak se kulcsot, se kártyát, a beléptetést egy arcfelismerő rendszer végzi majd. Számolva viszont azokkal, akik esetleg nem szeretnék, hogy az arcuk bekerüljön a szálloda adatai közé, elérhető lesz érintésmentes kártya is a recepción.
Így vagy úgy, de döbbenetes, milyen messzire jutott a robotika alig száz év alatt. Mert tudták, hogy magát a robot szót 1921-ben egy cseh író, Karel Capek használta először a Rossum Univerzális Robotjai című színdarabjában? Bár a szó „robota” eredetileg munkát jelent, Capek robotjai nem csak dolgoztak, hanem felülkerekedtek az emberiségen és rabszolgasorsba döntötték alkotóikat. (Nincs új a nap alatt, igaz?) Azonban egészen Isaac Asimov felbukkanásáig, 1950-ig a robot szó, és az egész robotika nem volt sem elterjedt, sem túl népszerű elgondolás, mert valamiféle gonosz, emberiséget elpusztító kontextusban értelmezték őket. Aztán jött Asimov és az „Én, a robot”, ahol lefektette a robotika három alaptörvényét, előre vetítve az ember szolgálatában álló barátságos robotok lehetőségét, ami egyre inkább megvalósulni látszik a Távol-Keleten.
fotó: beach-news.com