Egy kutatócsoport a „történelmi szagokból” akar összeállítani egy komolyabb gyűjteményt.
Ha azt hiszed, már minden furcsaságot feltalált valaki, hát tévedsz. Egy nemzetközi kutatócsoport ugyanis most a fejébe vette, hogy létrehozzák az elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját! Már maga a név is bonyolult, de ha sikerül a szavakat egyesével értelmezni, akkor meg is van a megfejtés: a tudósok minden létező „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni.
Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak, és az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzték ki célul. És ezalatt ne csak viktoriánus korabeli parfümökre gondoljunk, hanem a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig mindenre!
A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a történeti szövegek hét nyelven történő áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.
„Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról” – idézi William Tullett-et, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósát, az Odeuropa kutatócsoport tagját, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzőjét az MTI.
Az európai illatok online enciklopédiája ráadásul nem csak leír és összegyűjt bizonyos szagok, de rávilágít a különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is, és külön foglalkozik majd azokkal, akiknek a szagok érzékelése egy-egy korban valamiért fontos volt, például az orvosokkal, és hogy a szaglás mit jelentett számukra. A korabeli orvosok például számos gyógynövényt, például rozmaringot is használtak, egy darabig úgy vélték, hogy ezek védenek a pestistől. A repülősót pedig a 18. és a 19. században a görcsök és ájulás ellenszereként alkalmazták. A kutatás arra is kiterjed, hogy különböző jellegzetes illatok, köztük a dohány szerepének, felhasználásának változását is megvizsgálja a történelem során.
És ha most azt gondolod, hogy a nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb blöffjét találta ki, még ez sem igaz. Nagy-Britanniában ugyanis már van egy múzeum, a Jorvik Viking Központ, ahol a 10. századi szagokat rekonstruálták, ami a látogatók szerint különösen emlékezetessé teszi a viking korszakot bemutató kiállítást.
