Ezzel a címmel jelentetett meg átfogó tanulmányt és interaktív applikációt az Eurostat.
Miközben a világ népessége egyre jobban növekszik, ez Európára (és egyébként a nyugati világ egészére) nem igaz. Hogy mik a pontos tendenciák, mennyire fogy az európai ember, és hogy milyenek a kilátásaink: ez derül ki a több, mint 200 oldalas tanulmányból. A „Being young in Europe today” 7 nagy témakörben vizsgálja az európai fiatalságot. Ezek a
- demográfiai trendek
- gyermekek és fiatalok a családban és a társadalomban
- egészség
- oktatás
- munkaerőpiac: hozzáférés és részvétel
- gyermekek lakhatási feltételei
- gyermekek és fiatalok a digitális világban
A kutatás két nagy csoportba sorolja a vizsgált célcsoportot: ők a 0-14 éves korig terjedő gyerekek és a 15-29 éves fiatalok. Az ő aggodalmaikat és törekvéseiket szeretné jobban megérteni az Unió. A kutatás eredménye azért is fontos, mert az EU ifjúságstratégiájának kialakítása ezek alapján az adatok alapján zajlik. De lássuk, mik is ezek az adatok.
A legfontosabb szembetűnő változás, hogy az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala a népességcsökkenés lassulásával, megállásával, sőt, enyhe növekedésével számol a hosszútávú, 2050-ig terjedő előrejelzésben. Ez azért különösen érdekes, mert 1994 és 2004 között 10 millióval – tehát egy egész Magyarországgal! – csökkent a 15 év alatti gyermekek száma az Unió tagállamaiban. A csökkenő tendencia alól Dánia az egyetlen kivétel. Cipruson viszont 8,9%-kal, Lengyelországban 8,7%-kal, Szlovákiában pedig 8,2 százalékkal csökkent a gyerekek aránya a 20 évvel ezelőttihez képest. A legjobb arányokkal Írország, Franciaország és az Egyesült Királyság büszkélkedhet, már ami a fiatal generációt illeti: 22.0, 18.6, illetve 17.6%-a a népességnek esik a 15 évesnél fiatalabb kategóriába. Magyarország a vizsgált 28 tagállam között az utolsó helyek egyikén van a 14.4%-os aránnyal. És hogy rátérjünk a növekedésre is: a várakozások szerint ebben is az északi államok fognak élen járni: Litvániának 2%-os, Lettországnak pedig 1.2%-os növekedést jósolnak.
Az önállóságban is északon jobbak a fiatalok: a kutatás másik fontos témája volt a szülőktől való különköltözés. Ha azt gondoltuk, hogy Magyarországon a gyerekeket nem lehet kirobbantani a háztartásból, akkor meglepő számokkal találkozunk a kutatásban. Óriási különbségek mutatkoznak ugyanis az egyes tagállamok között az észak-dél, illetve a férfi-nő szempontok mentén. Míg egy átlagos svéd nő 19.3 éves korában már önálló háztartásba költözik, addig egy átlagos horvát férfi 33.7 éves koráig élvezi a mamahotel szolgáltatásait. Mi magyarok az átlag 27.8 éves különköltözéssel (nők: 26.6, férfiak: 29) a középmezőnyben vagyunk. A szélső értéket svédek (19.6), dánok (21.00) és finnek (21.9), valamint velük szemben a horvátok (31.9), szlovákok (30.7) és a máltaiak (30.1) produkálják.
Amiben viszont ez az idei anyag sokkal érdekesebb, és fogyaszthatóbb lett, mint a korábbiak, az az http://ec.europa.eu/eurostat/cache/infographs/youth/index_en.html címen elérhető interaktív infografika, ahol bárki egyszerűen összehasonlíthatja magát a korcsoportjával pár lépésben, az unalmas exceltáblák böngészése helyett. A nem, születési év és az ország megadása után ilyen ábrákon helyez el minket a rendszer, mint ezek. Úgyhogy a további unalmas számsorok helyett kattintsátok végig az összehasonlítást.
(minden kép és grafikon: http://ec.europa.eu/)
