Az utóbbi időben annyi jó magyar filmet láttam, hogy komolyan azt kell mondanom, érdemes beülni egy-egy hazai produkcióra a moziba. A Hurok is ilyen.
Persze, az embereknek megoszlik a véleménye arról, hogy milyen a jó film, de azt hiszem, a Hurok című produkciót a legtöbben inkább dicsérik, mint rosszat mondanak róla. Egy mondatban összefoglalva: nekem is tetszett, több okból, például, mert egy percre sem unalmas, elgondolkodtató, a főszereplőkkel sincs bajom (Ádámot Száraz Dénes, Annát Martinovics Dorina alakítja), a cselekmény jól fel van építve, és úgy kavarodnak az idősíkok, hogy azért nem veszítettem el a fonalat.
A barátom szerint Száraz Dénes Tamás atyát hozta itt is, de én ezzel nem értek egyet. Nekem – ha már valamibe bele kell kötni – akkor inkább már a dialógusokkal, főleg a főgonosz Dezsőt alakító Anger Zsolt szövegeivel volt annyi gondom, hogy sokszor éreztem úgy, számára a gonoszkodást leginkább a csúnya szavak használata jelenti. De az egész karaktert végül is úgy, ahogy van, „megvettem”.
Egy dolgot szeretnék még kiemelni, ami nagyon bejött: az operatőri munka, és azok a részletek, amik Budapestet egy általunk ismert, mégis fiktív helyszínné alakítják (CGI segítségével). Egy kicsit itt játszódik, egy kicsit mégse, ami remekül illik az egész film hangulatához. Ja, és még valami: nézzétek meg, végig, az utolsó másodpercekig, mert ott lesz még egy csavar. Többet most már tényleg nem árulok el…
Ha felkeltettük az érdeklődésed, nézd meg az előzetest is:
