A pünkösd eredetileg tisztán vallási ünnep, ám rengeteg attól független népszokás is kötődik hozzá.
Pünkösdi királyság, Pünkösdölés, Csíksomlyói búcsú… ismerősek? Ezek bizony mind a pünkösdi ünnepkörhöz kötődnek. Magáról az ünnepről annyit kell tudni, hogy dátuma mindig a húsvéthoz kötődik: pünkösd mindig a húsvét utáni 7. hétvégére estik. A keresztények ezen a napon a Szentlélek eljövetelét ünnepli meg, ez az Egyház születésnapja. Magyarországon ehhez az időszakhoz számos egyházi és még több világi hagyomány kötődik. A májusban megrendezett ünnepségek egészen az ókori római floráliákig, azaz a virágünnepig, a tavaszköszöntő ünnepig nyúlnak vissza.
Pünkösdi királyt egészen a középkor óta választunk. Ahhoz, hogy valaki kiérdemelje ezt a címet, különböző ügyességi és bátorsági feladatokat kell véghez vinnie, viszont megválasztása után a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. A pünkösdi királyság általában egy hétig tartott, de bizonyos tájakon egész évre választ magának pünkösdi királyt a közösség.
A király mellé királyné is dukál mégpedig külön szokásokkal. A pünkösdi királynéjárás során 4 nagyobb lány körbevisz a királynét a faluban. Énekelnek és jókívánságokat mondtak, a pünkösdi királynét kendővel vagy fátyollal takarják le. Ahol nem gyereklányok a pünkösdi királynék, ott a király mellé választanak párt. Ennek is meg van a maga hagyománya: a pünkösdölés. A pünkösdi király és királyné megjelenik a kíséretével és hasonlóan a pünkösdi királynéjáráshoz, körbejárják a falut, hogy adományt gyűjtsenek.
A májusfa állítása is a pünkösdi időszakhoz kötődik. Bizonyos tájakon május elsején díszítették fel a termékenységnek és a tavaszi megújulásnak ezt a szimbólumát és pünkösdkor bontották le, máshol csak pünkösd napján díszítették fel a fákat. A magyar hagyomány szerint ezeket a májusfákat a legények dísztették fel szalagokkal és étellel-itallal annak a leánynak, akinek udvaroltak és akinek a kerítéséhez odarögzítették az éjszaka.
És hogy a tisztán vallási ünnepekről se feledkezzünk meg: a Csíksomlyói búcsú egy 15. század óta megrendezésre kerülő pünkösdi zarándoklat. Célállomása az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeznek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú viszont a vallási jelentésen túl az összmagyarság találkozóhelyévé nőtte ki magát.
