A ’70-es évek óta nem volt erre példa.
A Duna Budapest életébe történő integrálása évek (évtizedek) óta tartó törekvés. A Kopaszi-gát rendezése, a rakpartok ideiglenes sétálóövezetté alakítása, a különböző forgalomcsillapítási ötletek mind azt a célt szolgálják, hogy a Duna szervesen a város része lehessen. Ilyen ötlet a dunai szabadstrand is, ami szintén évtizedek óta felmerülő igény a lakók és civil szervezetek részéről.
A Dunában való fürdés nem mindig volt tilos: a ’70-res évekig a folyó budapesti szakaszán is lehetett fürdeni. Akkor viszont betiltották, így az elmúlt 50 évben maradt a látvány, a kacsák és a partmenti kiülős helyek. Most viszont komoly remény van rá, hogy ez a helyzet változik, ugyanis a Valyo és a Maradjanak a Fák a Rómain szervezetek idén is sikeres tesztnapot tartottak a folyó Római-parti szakaszán.
A tesztnapon volt bójarendszert, voltak vízirendészek, és felállítottak egy vízimentő magaslest is jelzőzászlókkal, tehát minden feltételt teljesítettek, amit egy strandtól elvárhat az ember. A vízimentő folyóvíz esetén extrán fontos, a dán mintára létrejött magaslesen pedig zászlókkal jelzik a vízminőséget. Ehhez tudni kell, hogy a Duna vize ebben az északi régióban hosszú évek óta kiválóan alkalmas a fürdésre, ám nagy esőzésekkor előfordulhat, hogy szennyeződés jut a vízbe.
Az, hogy lesz szabadstrand, már biztosnak látszik, ám hogy milyen formában valósulhat meg, egyelőre még nem dőlt el: a civilek valódi szabadstrandot szeretnének, míg az önkormányzat kiadná egy fenntartónak a létestményt. A pályázat még nem került kiírásra, egyelőre a lakók véleményét és igényeit méri fel a helyi önkormányzat.
