Dél az új kelet

Dél az új kelet

A keleti nyitás politikája után most dél felé kötünk új gazdasági és politikai kapcsolatokat.

 

Azok után, hogy a 2010-ben meghirdetett keleti nyitással szorosabbra fűztük  a kapcsolatot például Oroszországgal és Kínával, most dél felé –Afrika és Dél-Amerika felé – veszi az irányt a magyar külpolitika. A várhatóan július elsején induló folyamattal olyan országokat veszünk célba, mint például Etiópia és Chile.

Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminiszter csütörtökön jelentette be a magyar külpolitika új törekvését, az Európán kívüli, déli régiókkal való kapcsolatok kiépítését. Mint elmondta, a keleti nyitás olyan sikeresnek bizonyult („megnyitotta az ajtókat a gazdaság szereplői előtt”), hogy a külgazdaság-orientált külpolitika következő lépése nem is lehet más, mint a déli nyitás politikájának elindítása.

Ennek keretében nem csak a kinti gazdasági szereplőket akarjuk megnyerni a külkereskedelem élénkítésére, hanem a diplomáciai kapcsolatokat is erősíteni kívánja a kormány. Egy éven belül négy új magyar nagykövetség nyílik Ecuadorban, Etiópiában, Ghánában és Angolában, valamint 6 kereskedőház is létrejön a dél-afrikai és a dél-amerikai földrészen (pontosan: Etiópiában, Angolában, Chilében, Ecuadorban, Peruban és Kenyában). Ezen kívül kilenc gazdasági vegyes bizottsági ülést is bejelentettek csak az idei évre ezekkel az országokkal, illetve az oktatási együttműködéseken is erősíteni szeretnénk: a déli nyitás partnerországaiból érkező diákok számára 660 ösztöndíjas hely nyílik meg a magyar felsőoktatásban.

Szijjártó Péter azt is kiemelte, hogy a keleti, majd a déli nyitással nem vagyunk úttörők, hanem bevált nyugati mintát veszünk át: Németország tavalyi exportjának például 43 százaléka irányult az Európai Unión kívüli országokba, 22,8 százaléka pont a keleti térségekbe. Ezen kívül felhívta a figyelmet, hogy ha nem fektettek volna ekkora hangsúlyt a keleti nyitás stratégiájára, akkor a kelet felé irányuló kivitel csökkenése 1,6 milliárd dollár lett volna az így elért 1 milliárd helyett (köszönhetően az orosz embargónak és a Nokia gyár bezárásának). Szintén kiemelte, hogy az 55 stratégiai megállapodásból 11-et a keleti nyitás országaiból érkező vállalatokkal kötöttek, amely társaságok magyarországi beruházásai elérték a 6,4 milliárd dollárt és az együttműködés kezdete óta 4900 új munkahelyet teremtettek.

A keleti nyitás célországai egyébként a FÁK térség országai, kiemelten Oroszország és a közép-ázsiai országok, Törökország, Kína, India, Korea, ASEAN országok: kiemelten Vietnam, Malajzia, Thaiföld, Szingapúr, Indonézia; Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, az Öböl-térség arab országai, Maghreb országai és a Balkán voltak. Ecuadornak, Etiópiának, Ghánának és a többieknek tehát velük kell most versenyre kelni a magyar külgazdaság kegyeiért.

  • 582 2015. március 09 Külföld 2015. március 09.

    Facebook Comments