A forintosítás véget vet az árfolyamgátnak

A forintosítás véget vet az árfolyamgátnak

Ahogy az összes devizahitelest, úgy az árfolyamgátasokat is érinti a forintosítás. De jó ez nekik?

 

Már csak másfél napja van a kedvezményesen végtörlesztő ügyfeleknek (tehát akiknek devizaalapú jelzáloghitel-, vagy lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződése rögzített árfolyamú kedvezményes végtörlesztéssel szűnt meg), hogy tízezer forintos díj ellenében igényeljék pénzügyi intézményüktől az elszámolást. De hogy ez kinek és miért lesz jó? És mire számíthat a mintegy 172 ezer árfolyamgátas? Egyáltalán mi micsoda?

Legelőször is lássunk tisztán:

  • A végtörlesztés a teljes fennálló tartozás egy összegben történő visszafizetését jelenti, egyben az eredeti kölcsönszerződés megszüntetését is. A kormány által biztosított kedvezményes végtörlesztést tipikusan másik, rögzített árfolyamú hitelből finanszírozták a végtörlesztők.
  • Az árfolyamgátat ezzel szemben azok a banki ügyfelek kérhették, akik maradtak a devizahitelüknél, viszont az elszabaduló árfolyamok helyett kedvezőbb, fix árfolyamon tudták csak vállalni a törlesztést. Így a különbség, amit a jelenlegi anyagi helyzetük miatt nem tudtak törleszteni a családok, egy gyűjtőszámlára került, és 5 évig elhalasztódott ezeknek az összegeknek a kiegyenlítése.
  • A forintosítással viszont az összes még devizában lévő hitelt átváltják a pénzintézetek forint alapúra. A forintosítással így lényegében megszűnik az árfolyamgát is, az ehhez kapcsolódó gyűjtőszámlás rendszerrel együtt.

Tény: a forintosítással megszabadulunk az árfolyamkockázattól, amit az árfolyamgát rendszere csak későbbi időpontra odázott, de mi lesz az eddig gyűjtőszámlán gyűjtögetett adósság sorsa? Vagy a gyűjtőszámla lejárta után ugrik meg a havi törlesztésünk, vagy a forintosítással már most vállaljuk a magasabb törlesztőrészletet. Merthogy: ha megszűnik a gyűjtőszámla nincs tovább hova félresöpörni az adóság egy részét: neki kell látni a visszafizetésnek.

Erről (az elszámolásról és a forintosításról) a mostani, március-áprilisi időszakban kapják meg az ügyfelek a postai tájékoztatást, ami után 30 napjuk van jelezni, ha mégis devizában folytatnák a törlesztést. Ehhez a döntéshez fontos tisztában lennünk néhány számmal: az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehetett rögzíteni, a forintosítás pedig a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történt, ami: 256,6 forintos svájci frankot, 308,97 forintos eurót és 2,16-os japán jent jelent. Az ügyfelek hitelét tehát lényegében a piaci árfolyamon forintosították.

Ugyanakkor devizában maradni nem mindenkinek lehet. Ennek feltétele, hogy:

  • megfeleljünk a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem érheti el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát, vagy
  • ha a törlesztőrészletet meghaladó devizajövedelmünk van,
  • akinek 2020 végéig lejár a devizahitele, vagy
  • akinek a forintosítás következtében megnőne a kamatszintje.

A forintosításkor az árfolyamgáttal érintett szerződések esetén a hátralévő futamidőt úgy számítják, hogy az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónap után esedékes törlesztőrészletek ne haladják meg a 60. hónapban megfizetendő törlesztőrészlet 115 százalékát, tehát az árfolyamgát időszakát követően a törlesztőrészletek legfeljebb 15 százalékkal növekedhetnek. – értesült az MTI. Ennek érdekében meg lehet hosszabbítani a futamidőt a hiteladós – vagy ha az adóstárs fiatalabb, az ő – 75. életévének betöltéséig.

Van mit matekozni.

  • 976 2015. március 30 Belföld 2015. március 30.

    Facebook Comments