Már lassan az ünnepi időszak fele közeledik, ez pedig arra sarkallt bennünket, hogy összegyűjtsük a legszebb és legérdekesebb decemberi hagyományokat.
Adventi naptár
A legismertebb és mind a mai napig is bevett szokás az adventi naptár készítése. Ehhez már nálunk is olvashattatok ötleteket itt, most pedig azt is megtudhatjátok, honnan ered ez a szép szokás. Az első adventi naptárat egy német édesanya készítette a kisfiának, Gerhardnak, még 1900 körül. A kisfiú már hetekkel Karácsony előtt türelmetlenül várta a szentestét és az ajándékozást, az édesanyja ezért egy játékot talált ki neki: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, amiből a gyermek minden este megehetett egyet-egyet. Mikor Gerhard felnőtt, üzleti vállalkozásba kezdett: megalkotta a mai csokoládéval töltött adventi naptárat.
fotó:koloknet.hu
Borbála Napja
Borbála napja a hajadon lányoknak volt jelentős dátum: e napon ugyanis cseresznyeágat tettek a vízbe, és ha az karácsonyra kivirágzott, azt jelentette, hogy házasság várható a következő évre. Ugyanakkor ezen a napon tilos volt a fonás, varrás, söprögetés, és ilyenkor a nőket nem is szívesen látták vendégül, mert a monda szerint balszerencsét hoztak. Esélyes tehát, hogy a vízbe tett cseresznyeág által megjósolt férjet nem ezen a napon ismerték meg.
Szentcsalád-járás
Hogy vallási hagyományt is említsünk – elvégre is a karácsony az egyik legfontosabb keresztény ünnep – ismerkedjünk meg a szentcsalád-járás hagyományával. Az adventi időszakhoz kötődő népszokás során a hívek minden nap más és más házhoz vittek el egy, a Szent Családot ábrázoló képet, aminél imádkoztak és kisebb szertartásokat mutatnak be, így emlékezve meg róla, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehemben szállást kerestek maguknak. A szokás a 20. század elejéről származik.
fotó:m.cdn.blog.hu
Luca-nap
Luca naphoz több hagyomány is kötődik, mi ezek közül a Luca székéről mesélünk nektek. A Luca széke segítségével a boszorkányokat lehetett megismerni, és az sem véletlen, hogy ezen a napon alakult ki ez a szokás: december 13-át gonoszjáró napnak is nevezték, mert ezen a napon különösen nagy hatalommal bírónak tartották a boszorkányokat. Ekkor kellett tehát nekiállni a 13 részből álló Luca-szék kifaragásának, aminek december 26-án az éjféli misére kellet elkészülnie. Segítségével a férfiak – akik a kabátjuk alá rejtve vitték be a templomba a széket – ezen a napon megláthatták a boszorkányt. Ami nem lehetett nehéz, mert a monda szerint a boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le is kellett hajtaniuk. De ha ez nem lett volna elég feltűnő, a Luca székére állva éjfélkor kiderült az igazság, ami után viszont a fiatalembereknek gyorsan el is kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. Menekülés közben mákot szórtak a boszorkányoknak, akik azt felszedték, így nyerve időt a szabadulásra. A széket pedig otthon tűzre vetették, mert ez a boszorkák végét jelentette, és így biztosították, hogy a család minden rontástól védve legyen a következő évre.
fotó:http://mek.oszk.hu
