A legújabb kutatás fényében az énekesmadaraknak jobb a nyelvérzékük, mint sok embernek.
Az talán senkinek nem titok, hogy a madarak kedves csivitelése valóján az ő beszédjük. Gyakran hallani az erdőben egymásnak felelgető madarakat, ráadásul ha elmegyünk egy fa mellet és azon jelez egy madár, akkor a környező fákon található összes társa veszi az adást és arrébb röppent. Egy ausztrál kutatás viszont most még ennek fényében is megdöbbentő felfedezést tett. Kutatásuk szerint ugyanis egyes fajok képesek a számukra ismeretlen madárnyelvek vészjelzéseit is megtanulni, akár a ragadozó látványa nélkül. Ezt úgy kell elképzelnünk (bár ezt a két madárfajt egyelőre nem vizsgálták, így csak a példa kedvéért hozzuk fel), hogy mondjuk ha egy cinege hallja a fajtársa veszélyjelzését, ezzel egyidőben hallja a rigókét is, akkor képes összerakni, hogy ez a két dolog ugyanazt jelenti, és legközelebb már elég lesz csak a rigók jelzését hallania, hogy tudja, baj van. Vagy ahogy Christina Larson, az Associated Press tudományos újságírója magyarázza: emberi példával élve ez olyan, mint amikor egy kizárólag angolul beszélő ember annyiból megtanulja, hogy a német Achtung szó figyelmet vagy veszélyt jelent, hogy több ember ahhoz hasonló jelentésű szavakat kiabál egyszerre különböző nyelveken”.
„Ez az első alkalom, hogy bizonyítékot szereztünk arról, hogy a madarak közvetetten meg tudják tanulni – amit mi szociális tanulásnak hívunk – a hangokhoz való jelentéstársítást” – mondta a Gizmodónak Dominique Potvin, az ausztrál University of the Sunshine Coast állatökológusa és a tanulmány egyik szerzője. „Ez azt jelenti, hogy egy madár egy ismeretlen új hanghoz képes társítani a ragadozó jelentést, ha egy másik olyan hanggal együtt hallja, amiről már tudja, hogy ragadozót jelent. Ez elég kifinomult tanulási mechanizmus, főleg egy ilyen kis állathoz képest”.
A kísérletben a lazúr tündérmadáron vizsgálták meg ezt a tanulási folyamatot, mert az már korábban kiderült, hogy ennek a fajnak az egyedei képesek megtanulni más madárfajok vészkiáltásait, ha közben látják a veszélyforrást. Most viszont a veszélyforrás látványa nélkül nézték meg ezeket a csöpp állatokat. Az új kísérletben a canberrai Ausztrál Nemzeti Botanikus Kert 16 lazúr tündérmadarával hallgattattak meg először egy számítógép által generált hangot, majd az Acanthiza uropygialis nevű ausztrálposzáta-féle madár vészjelzését. A tündérmadarak először egyik hangra sem reagáltak, de amikor általuk is ismert vészjelzéseket játszottak le az Acanthiza uropygialis hangjával együtt, egyből menekülőre fogták. A nagy áttörést viszont az jelentette, hogy később már kizárólag az idegen madárfaj vészcsipogásának hallatán is menekülni kezdtek a tündérmadarak, legalábbis az esetek 81 százalékában – ismerteti a kutatást a Qubit.
A kutatók azt is hozzátették, valószínűleg nem a lazúr tündérmadár az egyetlen faj, amelyik ilyen szociális tanulásra képes, valószínűleg a legtöbb énekesmadárra igazak lehetnek a tanulmány eredményei. A természetvédelmi szakemberek máris üdvözölték a kutatás eredményeit, hiszen így a fogságban nevelkedett madárfiókáknak meg tudják tanítani a természetes környezetükben élő egyéb fajok jelzéseit, ami jelentősen növelheti a túlélési esélyeiket a szabadon engedésük után.
