Például úgy, hogy a klímaváltozás szót sem használják többé.
Komoly változtatással szeretné a klímaváltozás drámai mértékére felhívni a figyelmet a The Guardian. A brit országos napilap úgy döntött, hogy megváltoztatja azokat a kifejezéseket, amiket a klímaváltozással kapcsolatos anyagokban használnak. Az új stíluskalauzuk szerint a klímaváltozás helyett a klímavészhelyzetet, krízist vagy összeomlást fognak használni az anyagaikban, a globális felmelegedés helyett pedig a globális felforrósodást. Persze a köznyelveben használt kifejezések továbbra sem tiltólistásak, ám az új szóhasználattal szeretnék felhívni a figyelmet helyzet drámaiságára.
„Az új kifejezésekkel arra törekedtünk, hogy tudományos pontossággal írjuk le a jelenségeket, miközben az is kommunikáljuk az olvasóink felé, hogy mennyire fontos témáról van szó” – magyarázta a lap főszerkesztője, Katharine Viner. „A klímaváltozás például túl passzív és finom kifejezés, amikor a tudósok egy közelgő katasztrófáról beszélnek. Az ENSZ éghajlatvédelmi tudósai és szervezetei is egyre inkább megváltoztatják a terminológiát, és erősebb nyelvet használnak a helyzetünk leírására” – tette hozzá.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres, szeptemberben beszélt az „éghajlati válságról”, hozzátéve: „Közvetlen egzisztenciális fenyegetéssel szembesülünk.” Hans Joachim Schellnhuber, Angela Merkel, az EU és a pápa korábbi tanácsadója szintén a „klímaválságot” használja már egy ideje a helyzet leírására.
Az éghajlatváltozás és a vadvilág válságának mértékét két friss tanulmány is kijózanítóan írja le. Tavaly októberben azt írták le, hogy a szén-dioxid kibocsátásnak 2030-ig a felére kell csökkennie, hogy elkerülhessük a több száz millió embert fenyegető aszály, árvizek, a szélsőséges hőség, és így a szegénység kockázatát. Májusban pedig tudósok azt írták le, hogy az emberi társadalom végveszélybe került a vadon élő állatok felgyorsult kihalásával és az életet támogató ökoszisztémák pusztulásával.
A Guardian azt is bevezette, hogy mostantól a globális szén-dioxid-szintet is jelzik a napi időjárás rovatban. „A légkörben levő CO2-szint annyira drámai mértékben emelkedett, hogy az időjárási jelentésünkben is mérjük, hogy mit jelent az emberi tevékenység az éghajlatunkra” – mondta áprilisban Viner. – „Az embereknek emlékezniük kell arra, hogy az éghajlati válság már nem jövőbeni probléma, most kell megoldanunk, és minden nap számít.” – magyarázta a főszerkesztő.
