Elkészült Magyarország ólomkockázati térképe.
Nagy léptékű kutatást folytatott az elmúlt időszakban a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az NKK elkészítette Magyarország csapvizének ólomkockázati térképét, ami tartogat pár cseppet sem megnyugtató adatot. A Nyitott Laboratórium nevű projekt keretében bárki beküldhette a saját csapvizét bevizsgáltatni – és ezt az elmúlt években több ezer ember meg is tette. Az elmúlt 3 évben egészen pontosan 8826 darab ivóvízmintát küldtek be díjmentes vizsgálatra, 3736 különböző helyről, az ország 369 településéről.
Az NNK mintavételezése két részből állt: ez egyik mintát rögtön a csap megnyitása után, a másikat 1 perc vízfolyatás után kellett levenni, az NNK pedig most hozta nyilvánosságra az elmúlt évek mintavételi adatait. Ha az eredményt egészen röviden szeretnénk összefoglalni, akkor az új házban élőknek nincs miért aggódniuk, de minél régebbi az ingatlan, a kockázat annál nagyobb.
Hol a legrosszabb a csapvíz?
Ott ahol még ólmot tartalmazó vízvezeték van a házban, tehát az 1945 előtt épült épületekben jelentősen nagyobb arányban mértek határérték feletti (25 és 14 százalék) adatokat. Az 1975 után épült épületekben sokkal ritkábban (3 és 0,36 százalék) okoz gondot az ólom, míg a két dátum között épültekben a nyitás utáni minták 10 és a folyatott minták 3 százaléka haladta meg a határértéket.
A probléma területi eloszlása sem egyforma: a kistelepüléseket szinte egyáltalán nem érinti, az 5000 fő fölötti településeken már mérsékelt kockázatot találtak a kutatók, de ami igazán döbbenetes, az Budapest: 64 százaléknyi közepes kockázatú épület mellett 17 százalék a magas, 8 százalék a nagyon magas kockázati szintet ütötte meg. Vagyis körülbelül 50 ezer épületben 620 ezer fő él magas vagy nagyon magas ólomkockázatú lakásban. A teljes országos térkép itt elérhető, és lakcím alapján is kereshető, szerintünk érdemes átböngészni.
De hogy kerül az ólom a vízbe?
Röviden: a csövekből. A Vízművek a vízóráig felelős a vízminőségért, a lakáson, épületen belüli csövek állapota a tulajdonos felelőssége. Így azokban a régi építésű épületekben, ahol évtizedek óta nem költöttek a vezetékek cseréjére, ott bizony nagyon magas a kockázat. Az ólom a régi ólomcsövekből oldódik ki, és láthatatlanul is mérgez bennünket. De hogy korrektek legyünk, ólom kerül a szervezetbe a levegőből és az elfogyasztott élelmiszerekkel is.
Mit okoz az ólom?
Azért világvégét nem kell vizionálni, de az tény, hogy az ólom káros az emberekre. Kisgyermekeknél nincs is biztonságos vérólomszint, de felnőtteknél is amennyire lehet, kerülni kell hogy a szervezetbe jusson. Az ólom káros hatásai az emberi szervezet szinte minden részére kihatnak, így az ideg-, az immun-, a hormon-, valamint a szív- és érrendszerre; a vérképződésre és a vesékre; illetve a magzati fejlődésre és a szaporodási képességre is.
Mit tehetünk ellene?
Az ólmos csapvíz ellen két dolgot is tehetünk: azonnali megoldás, ha nem rögtön a csap megnyitása után engedjük ki a vizet a pohárba, hiszen 1 perc folyatás hatására is már jelentősen (pl 25-ről 14%-ra, 10%-ról 3%-ra) csökkent a határérték feletti ólom. A másik, még biztosabb megoldás pedig egy megfelelő vízszűrő kancsó beszerzése, ami az ólmot is képes kiszűrni az ivóvízből. A kutatás ezeket a kancsókat is bevizsgálta, így kiderült, melyek szűrik legjobban, legbiztonságosabban a vizet.
